udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 259 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 241-259

Névmutató: Andronescu, Ecaterina

1996. április 17.

Ápr. 17-én Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselő megbeszélést tartott az egyetemi oktatásért felelős államtitkárral, Ecaterina Andronescu asszonnyal az 1996/97-es egyetemi anyanyelvi felvételi vizsgák lehetőségéről. Asztalos Ferenc szorgalmazta olyan miniszteri rendelet kibocsátását, amely egyértelműen szabályozza az anyanyelvi felvételizés lehetőségét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 17./

1998. augusztus 21.

A temesvári akadémikusok az önálló magyar egyetem ellen foglalnak állást. Közleményükben arra hívták fel a román akadémikusok közösségét: határozottan fejtsék ki álláspontjukat a magyar egyetem ügyében. A fenti véleménnyel egyetértő Ecaterina Andronescu tanár, a szenátus tanügyi szakbizottságának titkára aug. 19-én nyílt levélben fordult Románia miniszterelnökéhez. Levelében számadatokkal világította meg a romániai kisebbségi oktatás struktúráját, óvodától az egyetemig. Több nyugat-európai ország példájára hivatkozott, ahol nemhogy saját egyeteme, hanem még külön középiskolája sincs a kisebbségnek. /További tiltakozások a magyar egyetem ellen. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

2000. december 12.

Dec. 11-én a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) központi vezetőségének ülésén Adrian Nastase kijelölt kormányfő ismertette a kabinet összetételét. A külügyminisztériumot Mircea Geoana, az európai integrációs minisztériumot Hildegard Puwak, a pénzügyminisztériumot Mihai Tanasescu, a honvédelmi minisztériumot Ioan Mircea Pascu, a belügyminisztériumot Ioan Rus, az igazságügyi minisztériumot Rodica Stanoiu, a fejlesztési minisztériumot Leonard Cazan, az ipari minisztériumot Dan Ioan Popescu, a mezőgazdasági minisztériumot pedig Ilie Sarbu vezetné. A környezetvédelmi tárca élére Aurel Constantin, a turizmushoz Dan Matei Agaton, a közlekedéshez Miron Mitrea, a munkaügyhöz Marian Sarbu, a tanügyhöz Ecaterina Andronescu, a művelődéshez Razvan Theodorescu, az egészségügyhöz pedig Daniela Bartos kerül. További miniszterek és kormánytisztségviselők: Dan Nica, kommunikációs miniszter, Octav Cosmanca közigazgatási miniszter, Acsentie Gaspar, a parlamenttel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli miniszter, Vasile Dancu kormányszóvívő. Vasile Puscasra az európai uniós csatlakozással megbízott tárgyalócsoport vezetését bízták. /Végleges formát öltött a Nastase-kormány. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./

2000. december 16.

Az RTDP által kijelölt tan- és kutatásügyi miniszter, Ecaterina Andronescu rendszerezni akarja a tanügyben uralkodó káoszt, és újításokat kíván bevezetni a jövő tanévtől kezdődően. A leendő tanügyminiszter csak akkor hajlandó együtt dolgozni a volt tárcavezető Andrei Marga embereivel, ha azok bebizonyítják hozzáértésüket és segítik őt a reform megvalósításában. A 2000-2001-es tanév az eddig kiadott rendeletek alapján fog lezajlani - nyilatkozta Andronescu. A jövő tanévtől kezdve azonban jónak látja visszatérni a felvételis rendszerhez: a diákok ne az érettségi vagy képességvizsga általánosával nyerjenek felvételt az egyetemre, illetve 9. osztályba, hanem felvételi vizsga alapján. /Szabó Csaba: Új tanügyminiszter, új reform Változások várhatóak az oktatási rendszerben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

2000. december 19.

Kötő József államtitkár elmondta, hogy semmiféle kapcsolatfelvételre nem került még sor az új miniszter Ecaterina Andronescu és a még hivatalában levő Oktatási Minisztérium között. Köztisztviselőkké válva a magyar megyei főtanfelügyelők, főtanfelügyelő-helyettesek a törvény által védettekké válnak. Tőkés Elek, a Báthory István Elméleti Líceum igazgatója szerint Andronescu idején - mivel a miniszter az RTDP színeit képviseli -, egy kis visszarendeződésre számítani kell. Az anyanyelvű oktatással kapcsolatos visszarendeződés az, hogy nem lesz kisebbségi államtitkárság a Tanügyminisztériumban. Az új miniszter egy ideig volt oktatási államtitkár, prodékán és dékán. /Szabó Csaba: Racionális tanügyi reform várható. Ecaterina Andronescu feltételezett oktatáspolitikájáról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./

2001. január 13.

A Tanügyminisztérium hivatalos neve ezentúl Nevelési és Kutatási Minisztérium (NKM), és három államtitkársága van: a kutatásért és a parlamenttel való kapcsolattartásért felelős államtitkárság, az egyetemi oktatásért és az Európa-integrációs folyamatokért felelős államtitkárság, valamint a közoktatási államtitkárság. Ez utóbbi hatáskörébe tartozik a kisebbségek oktatási gondjaiért felelős vezérigazgatóság, amelyet minden valószínűség szerint a vonatkozó köztisztviselői vizsgával (és státussal) rendelkező Murvai László fog vezetni. Megfigyelők szerint az egykori Tanügyminisztérium bonyolultabbá vált, hiszen Andrei Marga idejében hat vezérigazgatóság létezett, az Ecaterina Andronescu által vezetett intézmény 16-ra növelte ezek számát. A Nevelési és Kutatási Minisztérium javaslatára teljes gőzzel folyik a Marga-féle rendeletek és határozatok visszavonása: az idei 295. kormányrendelet törölte például az érettségi vizsgák diverzitását előíró egykori 130-as rendelkezést. /Jóváhagyták a Tanügyminisztérium felépítési tervezetét. Megmaradt a kisebbségek oktatásáért felelős vezérigazgatóság. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./

2001. január 25.

Ecaterina Andronescu, a Nevelési és Kutatási Minisztérium vezetője a megyei főtanfelügyelők és főtanfelügyelő-helyettesek kettős alárendeltségét megszünteti, és válaszút elé állítani az érintetteket: vagy köztisztviselők maradnak (és ennek megfelelően a tanfelügyelői igazgató, illetve vezérigazgatói címet viselik), vagy csak a tanügyi alkalmazottakra vonatkozó szabályokhoz igazodnak, és ″csak″ főtanfelügyelők lesznek. Mindez nyugtalanságot keltett a megyei tanfelügyelőségek vezetőségi tagjaiban, mert a tanügyminiszter-asszony 30 százalékos tanfelügyelőségi leépítést is meghirdetett. /Szabó Csaba: Átszervezés előtt a tanfelügyelőségek. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./

2001. február 5.

A magyar nyelvű felsőoktatás kérdése jórészt megoldottnak tekinthető, jelentette ki Ecaterina Andronescu oktatási és kutatásügyi miniszter Marosvásárhelyen. Azok az egyetemek, amelyeknek van magyar tagozata (oktatási vonala), annyi helyet kaptak, hogy sok hely betöltetlenül maradt, ily módon biztosított volt a magyarság kérése, sőt, úgy tűnik, hogy túlzás volt - jelentette ki a miniszter asszony. /Megoldott a magyar nyelvű felsőoktatás kérdése. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 5./

2001. február 8.

A képviselőház febr. 6-i döntése értelmében a következő egyetemi tanévre a felsőoktatási intézmények szenátusának oly módon kell megállapítania a fizetéses helyek számát, hogy ez a szám szakonként ne haladja meg az állami költségvetésből finanszírozott helyek 25 százalékát. Ecaterina Andronescu miniszter asszony szerint a képviselőházi döntés nem csorbítja az egyetemi autonómiát. Andronescu azt is elmondta, hogy lényegében minden egyetem szenátusa kérvényezheti a vonatkozó 25 százalék fölött létesítendő fizetéses helyek számát, és engedélyezni is fogják ezeket - természetesen csak akkor, ha a kérések megalapozottak. /Korlátozzák a fizetéses egyetemi helyek számát. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./

2001. február 9.

Ecaterina Andronescu oktatási miniszter a 24 Ore Muresene lap szerint azt nyilatkozta, hogy "túl sok hely van az egyetemeken a magyaroknak". Szerinte a magyar nyelvű oktatás nagyrészt már megoldottnak tekinthető, és amúgy is túl sok helyet kaptak magyar diákok az egyetemeken - ezeket nem is tudják betölteni. Az önálló magyar egyetem kérdéséről a miniszter asszony csak annyit mondott, hogy "nem szabad az iskolák által szétválnunk." /A tanügyminiszter és a magyar egyetem. = Brassói Lapok (Brassó), febr. 9./

2001. február 20.

Andrei Marga egykori tanügyminiszter keményen bírálta az Ecaterina Andronescu nevelési és kutatásügyi miniszter asszony által vezetett minisztérium eddigi átszervező lépéseit, azzal vádolva az új vezetőséget, hogy korlátoltságról ad tanúságot. Visszarendeződésről van szó, az egyetemi oktatás terén is érvényesül az Andronescu-csapat visszahúzó ereje. Marga szerint a sok kis átszervező intézkedés végül a nemzetközi és hazai oktatási rendszer összeférhetetlenségéhez fog vezetni. /Andrei Marga az Andronescu-csapat munkáját bírálja. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

2001. március 1.

Febr. 28-án a képviselőház tanügyi szakbizottsága elvetette a Nagy-Románia Pártnak (NRP) az akkreditációs törvényt módosító javaslatát. Eszerint csak akkor kaphat egy új felsőfokú tanintézet végleges működési engedélyt, ha annak legalább egy szakán román nyelven folyik az oktatás. Vekov Károly képviselő, a tanügyi bizottság tagja a Szabadságnak elmondta: a szakbizottsági vitán végül Ecaterina Andronescu miniszter asszony javaslatát fogadták el, amely szerint a szaktárca egy átfogó törvény keretében szeretné a továbbiakban rendezni ezt a kérdést, ezért az NRP indítványának elvetésére kérte a testület tagjait. Asztalos Ferenc, a tanügyi bizottság alelnöke kifejtette: az NRP célja újabb feszültséget kelteni az RMDSZ és az RTDP között. A demokrata párti képviselők támogatták az NRP kezdeményezését. Az akkreditációs törvény módosítására tett javaslat hozta össze az NRP és a DP közötti furcsa szövetséget. /Elvetették az akkreditációs törvény módosítását. A demokraták a kezdeményező nagy-romániásokkal szavaztak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

2001. március 3.

Ecaterina Andronescu tanügyminiszter asszony rendeletével visszavonta a 4420-as számú, augusztus 31-én iktatott Marga-határozatot, amely a köztisztviselői törvény alkalmazását írta elő. Ily módon érvénytelenné vált maga a köztisztviselői törvény is, amely eddig magas fokú immunitást biztosított a magyar nemzetiségű főtanfelügyelőknek, illetve főtanfelügyelő-helyetteseknek. A Szabadság kérdésére Murvai László, a Nevelési és Kutatási Minisztérium kisebbségi osztályának vezérigazgatója elmondta: úgy próbál ellenlépéseket tenni, hogy az üggyel kapcsolatos megjegyzéseit írásba foglalta, és benyújtotta a tanügyminiszter asszonynak. - A 26633. számú, febr. 28-án keltezett átiratban arra kértem őt - mondta Murvai - , hogy kérjék ki a véleményünket akkor, ha magyar vezető beosztású tanfelügyelőt akarnak elmozdítani. Ez utóbbi - sajnos - most sokkal könnyebbé válik, mint eddig, annál is inkább, mert a minisztérium és a prefektúrák között egyre "bensőségesebb" a viszony a leváltások-kinevezések terén. /Szabó Csaba: Ertédépésítés" folyamat a tanügyben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./

2001. március 8.

Márc. 7-én a parlament együttes ülésen vitatta meg az állami titoktartás, valamint az idegenrendészeti törvényről készült egyeztető bizottsági jelentést. A parlamenti vitán részt vett Adrian Nastase kormányfő, Hildegard Puwak integrációs, Rodica Stanoiu igazságügyi, Ioan Mircea Pascu honvédelmi, Aurel Constantin Ilie környezetvédelmi, Dan Ioan Popescu ipari, Ecaterina Andronescu tanügyi, Daniela Bartos egészségügyi és Octav Cozmanca közigazgatási miniszter is. Az ülésen először az állami titoktartásról szóló jelentést vitatták meg. A szünetet a Demokrata Párt (DP) és az RMDSZ kérésére rendelték el, ugyanis mindkét párt képviselői úgy vélték, hogy az említett jogszabályt a közérdekű információk hozzáférhetőségéről rendelkező törvénnyel egy időben kellett volna megvitatni. A két párt képviselői azt is kifogásolták, hogy a kormány az egyeztetés után újabb módosító javaslatokat terjesztett elő, amelyeket a parlament plénumának kellett megtárgyalnia. Adrian Nastase kormányfő arra kérte a testületet, hogy fogadja el az állami titoktartás törvényét, amely feltétlenül szükséges ahhoz, hogy Románia lekerüljön a vízumköteles országok listájáról és mielőbb csatlakozzon az Európa Unióhoz. Az állami titoktartás törvénye, többek között, előírja, hogy az államtitok védelme állampolgári kötelesség, amely kifejezi az ország iránti hűséget. /Vita az állami titoktartásról és az idegenrendészetről Mindkét jogszabály Románia euroatlanti integrációját segíti elő. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8 A kormányfő kijelentette: alaptalan a gyanú, miszerint a titokvédelemről szóló törvény növelné a Román Hírszerző Szolgálat hatáskörét. A két ház elfogadta az idegenrendészeti törvényt is. A jogszabály többek között kimondja, hogy a 15 napnál több időt Romániában töltő külföldit a házigazdája köteles bejelenteni a rendőrségen. /Ismét kötelező a külföldiek bejelentése. Elfogadták a titoktörvényt. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 8./ / Márc. 7-én fogadta el a parlament két háza a titoktörvényt. Eszerint "minden állampolgárnak kötelessége az államtitok megőrzése, bármilyen módon jut is birtokába". Államtitoknak számítanak a hadititkok, a hadsereg felépítésével, tevékenységével kapcsolatos információk, a távközlési rendszerek felépítése, a földtani, ásványtani tanulmányok, a nemzetbiztonsággal kapcsolatos tudományos, gazdasági tevékenységek. A jogszabály értelmében minden alkalmazott, aki államtitok birtokába jut, köteles ezt felettesének jelenteni, aki majd ennek alapján értesíti a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) illetékeseit. A törvény hatályba lépésével jelentősen gyarapszik a SRI hatásköre is. A hírszerzők feladata lesz ellenőrizni az államtitok megőrzésének módját, a SRI fogja véleményezni a kinevezéseket is az olyan személyek esetében, akik munkájuk által államtitkok birtokába juthatnak. A törvény értelmében tíz évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható az, aki államtitkot nyilvánosságra hoz. Bár az RMDSZ-képviselők többsége megszavazta a tervezetet, Toró T. Tibor képviselő felsorolta fenntartásait a törvény szövegével szemben. Mint mondta, a titoktörvény elfogadását egy olyan jogszabálynak kellett volna megelőznie, amely az információhoz való jogot biztosítja. A törvény hibája, hogy nem ad lehetőséget jogorvoslatra azoknak, akiket a törvényre hivatkozva korlátoznak az információhoz való jogukban. És nem utolsósorban - mutatott rá az RMDSZ-es képviselő - a törvény olyan jogokkal ruházza fel a SRI-t, amelyek valójában meghaladják hatáskörét. /E. Ferencz Judit: Tovább bővül a SRI hatásköre. Újra jelenteni kell a külföldi látogatókat. = Krónika (Kolozsvár), márc. 8./

2001. március 14.

Asztalos Ferenc Hargita megyei képviselő, az alsóház oktatásügyi bizottságának alelnöke a felsőfokú intézmények akkreditációs törvényének szakbizottsági vitájáról elmondta, hogy Anghel Stanciunak, az oktatásügyi bizottság elnökének vezényletével a nagy-romániás képviselők az akkreditációs törvény több cikkelyének olyan módosító tervezetével álltak elő, amely szerint mind a magán-, mind pedig az állami oktatásban úgy lehessen egy felsőoktatási intézményt létrehozni, ha annak keretén belül legalább egy román nyelven működő fakultás is létezik. Ha ezt elfogadják, akkor nem csak egy eljövendő tiszta magyar egyetemnek nem lehet a működését engedélyezni, hanem egy, a nemzetiségek nyelvén oktató főiskolát sem lehet akkreditálni. A kormánypártiak nem hajlottak arra, hogy ezt elutasítsák, tehát politikai egyeztetésekre volt szükség. Ecaterina Andronescu miniszter kijelentette, hogy semmi kivetnivalót nem lát abban, ha egy magyar egyetemen román kar is működik. Végül sikerült elérni, hogy a minisztérium vállalta az új módosító javaslat kidolgozását. - Egyre húzzák a Hargita megyei főiskolák akkreditálását, de a nagyváradi egyetem akkreditálása is késik. A Sapientia Alapítvány szerződést kötött a Partiumi Keresztény Egyetemmel, hogy ez betagolódik az Erdélyi Magán Tudományegyetembe. Ezért az akkreditációs bizottság azzal az igénnyel lépett fel, hogy csak akkor adja meg az egyetem működésére a jóváhagyást, ha román szak beindítására is leteszik a dossziét. Asztalos szerint sSajnálatos, hogy ezt a Partiumi Keresztény Egyetem letette. Az utóbbi időben Sepsiszentgyörgyön, Gyergyóban, Csíkszeredában, Szatmáron létrehozták a két nyelvű főiskolákat. Mindezt a mai napig nem tárgyalták meg az RMDSZ megfelelő fórumai. Akik menedzselték a két nyelvű főiskolák létrehozását, s állítom, hogy a , azok az RMDSZ programjával szöges ellentétben cselekedtek. - Asztalos szerint a a csak magyar nyelvű felsőoktatást valójában az RMDSZ-es politikusok torpedózzák meg. Mert ha Sepsizentgyörgyön, Csíkszeredán, Gyergyóban bele lehet menni ebbe, akkor mi értelme van annak, hogy a törvényhozásban az utolsókig harcoljanak a tiszta magyar oktatásért? /Magyar Balázs: Asztalos Ferenc Hargita megyei képviselő, az alsóház oktatásügyi bizottságának alelnöke elmereng. Magyarok torpedózzák a magyar egyetemet! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./

2001. május 14.

Máj. 12-én Sepsiszentgyörgyre látogatott Ecaterina Andronescu oktatási miniszter. Beiktatása óta megfordult az ország megyéinek közel egyharmadában, háromszéki látogatása ennek az országjárásnak egyik állomása volt. Mint mondta, azért jött Kovászna megyébe, hogy a helyi gondokról érdeklődjék, és válaszoljon a feltett kérdésekre. Keresztély Irma főtanfelügyelő ismertette azt a tizenöt pontos kérdéslajstromot, melyet a tanfelügyelőség és az iskolaigazgatók tanácsadó testülete fogalmazott meg ez alkalomra. A kérdések négy területet érintettek: pénzügyi, oktatási, személyzeti és a tanfelügyelőség feladatkörébe tartozókat. A válaszokból kiderült, hogy az oktatási tárca folytatni kívánja a reformot, de a megkezdett folyamatokhoz képest jó néhány dologban más utat választott. A tanügyi alkalmazottak bérezését a megyei tanácsok hatáskörébe utalta, a falusi oktatás színvonalának emeléséhez a községközponti iskolákat erősíti meg, míg egyes kisiskolák V-VIII. osztályait felszámolja, az alternatív tankönyveket ezután nagyobb ellenőrzés alatt kívánják tartani. A környék falvaiból a központokba szállítják a diákokat, az autóbuszok működtetéséhez a minisztérium az önkormányzatokon keresztül biztosít anyagi alapokat. Ecaterina Andronescu meglepődött, hogy többségi magyar közegben éppen a magyarok panaszkodnak arra, hogy nem elég a román nyelv és irodalomtanár. /(fekete): Az oktatási miniszter Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 14./

2001. június 5.

Jún. 3-án Ecaterina Andronescu tanügyminiszter asszony tájékozódó jellegű tanácskozáson vett részt Kolozsváron a megyei tanfelügyelőségen. Az értekezleten mintegy 70-80 iskolaigazgató, illetve tanfelügyelő volt jelen. Török Ferenc főtanfelügyelő-helyettes úgy látta, hogy Ecaterina Andronescu elégedett a tanfelügyelőség, illetve a megye iskoláinak munkájával. Wolf Rudolf, az Apáczai Csere János Líceum igazgatója megkérdezte Andronescut, hogy az érettségi tételeket idén lefordítják-e magyar nyelvre Bukarestben. A tanügyminiszter asszony azt felelte, hogy idén nem lesznek gondok a fordítással. /Szabó Csaba: Ecaterina Andronescu nem váltani jött. A tanügyminiszter elégedett a megyei tanfelügyelőséggel. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./

2001. július 20.

A 2001-2002-es tanévben a középiskolák XI. osztálya számára egy tantárgyon belül háromra csökkentették a felhasználható alternatív tankönyvek számát - jelentette be Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter. Néhány tantárgynál ezek száma elérte a négyet, de csak azokban az esetekben, ha a felértékelésnél két könyv ugyanolyan pontszámot ért el. Minisztériumi döntés szerint az idei tanévtől a tankönyvek értékelését, újraértékelését és elfogadását évente felül fogják vizsgálni. Az alternatív könyvek számát - a miniszter asszony szerint - azért csökkentették, mert némely tudományágon belül mintegy húsz változat létezett, megközelítőleg ugyanazzal a tartalommal. Az oktatásügyi minisztérium döntése ellen a könyvek szerzői, valamint a kiadók határozottan tiltakoznak, mondván, hogy egy régebbi rendelkezés értelmében a líceumi oktatásban a szabad piac elve kell hogy érvényesüljön. /(köllő): Kevesebb alternatív tankönyv. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 20./

2001. augusztus 15.

A Kovászna és Hargita megyei románok civil szervezeteinek képviselői a marosfői nyári egyetemen kijelentették: elégedetlenek azzal, ahogy az elmúlt tíz évben Bukarest a kisebbség-többség kérdéseit kezelte. Szerintük az utóbbi évtized román kormányai figyelmen kívül hagyták a két megye román lakosainak helyzetét". Ezért sürgetik "új támogatási módozatok felkutatását identitásuk és hagyományaik megőrzésére és ápolására". A kovásznai és a hargitai románok vezetői elhatározták, hogy létrehozzák a két megye román közösségi szervezeteinek civil fórumát. Elképzelésük szerint ez az intézmény "reprezentatív jellegű lesz és a románok érdekeit fogja képviselni az ország politikai vezetésével folyó politikai párbeszédben". A rendezvényt a tájékoztatási minisztérium támogatásával megszervező Hargita-Kovásznai Európai Tanulmányi Központ tanácskozásán megjelent Vasile Dancu tájékoztatási miniszter, Vasile Puscas, Románia EU-csatlakozásának főtárgyalója, Ecaterina Andronescu oktatási miniszter, Adrian Severin, az Európai Együttműködési és Biztonsági Szervezete (EBESZ) parlamenti közgyűlésének elnöke és más román politikusok is. /Marosfői nyári egyetem. Panaszkodnak a székelyföldi románok. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 15./

2001. augusztus 22.

Az iskolaközpontosítási-program megvalósításán dolgozik a jelenlegi kormány. Ecaterina Andronescu miniszter asszony sajtónyilatkozatai szerint szeptember 15-éig az ország 13 megyéje kapja meg az összevonások következtében a diákok szállításához szükségessé váló buszokat. Az idei tanévben Szatmár megyékben négy iskolát (román tagozat) érint a központosítás. Erdei Líviusz főtanfelügyelő-helyettes közölte, hogy a központosítás a gyerekek érdekében történik, és csak akkor, amikor az iskolabuszok rendelkezésre állnak. A következő tanévben ez magyar tagozatot nem érint, de a 2002-2003-ra javasolt összevonások között szerepelnek magyar tagozatos iskolák is. Az előterjesztett javaslat szerint a tamásváraljai öt-nyolc osztályos diákokat Halmiba hoznák be. Továbbá a Nagykolcs községhez tartozó magyar diákokat (csak öt-nyolc osztályról van szó) Szamoskrassóra, a román anyanyelvűeket pedig Nagykolcsra vonnák össze. A gencsi gyermekeket a nagykárolyi 3-as számú iskolába csoportosítanák, Sárközre pedig az adorjániak mellett - akik amúgy is bejárnak, gyalog - iskolabusz szállítaná a józsefházi diákokat is. /(anikó): Erdei Líviusz: Iskolaösszevonás csak akkor lesz, ha rendelkezésre állnak az iskolabuszok. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 22./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 241-259




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék